A Kelet-Közép-Európa 14 országában végzett közvéleménykutatás eredményei szerint az emberek 80%-a hisz Istenben és 72%-a tagja valamelyik nagy keresztény egyháznak. A Bécsi Egyetem Gyakorlati-teológiai Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében végzett kutatás eredményeinek első bemutatása Szegeden lesz a 2008. április 24-25-én szervezett konferencia keretében. A térség valláskutatására szerveződött nemzetközi hálózatot az Európai Únió fp6-os keretprogramja támogatja.
A vallásosság jellegzetességei szerint a kutatott országok négy csoportba sorolhatók. Románia, Moldávia, Lengyelország, Horvátország és Szlovákia vallásos, Litvánia, Bulgáia és Szerbia a rituális, a volt NDK és Csehország a nem-vallásos, Magyarország és Szlovénia a polarizált országok csoportját alkotja. A besorolás alapját összetett statisztikai számítások képezik, melyeket minden egyes vizsgált országban 1000-2000 fős reprezentatív mintán végeztek el. A jelen kutatás a 10 évvel ezelőtti Aufbruch (Új kezdet) nevű vizsgálat kibővített megismétlése, melynek vezető szakemberei Tomka Miklós (Budapest) és Paul M. Zulehner (Bécs) professzorok.
A nagy kiterjedésű kulturális régió lakossága vallási jellegzetességét tekintve három csoportba osztható, hívő (37%), bizonytalan (36%) és szekuláris (27%). A típusok megoszlása országonként nagyon eltérő. Az országok keleti és délkeleti csoportjában az orthodox nemzeti egyházak, többi részében a katolikus egyház alkotja a legnagyobb vallási közösséget. Az emberek egyházhoz való viszonyuk szerint négy, nagyjából egyenlő csoportra bonthatók: intenzív, rendszeres, eseti és egyháztalan. A teljes lakosság elsősorban minden típusú egyháztól azt igényli, hogy az élet nagy kérdéseiben, az erkölcsi és családi élet ügyeiben és a közélet vonatkozásában nyújtson útmutatást. Az egyházzal semmilyen kapcsolatot nem ápoló válaszadók egy harmada azt igényli, hogy a keresztény egyházak nagyobb nyilvánosságot kapjanak a társadalomban. A lakosság több mint háromnegyede helyesli, hogy az egyházak óvodákat, iskolákat, kórházakat és öregotthonokat tartsanak fenn.
A kutatási eredmények további elemzése és értelmezése a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszéke által koordinált REVACERN nevű hálózatban folytatódik és 2009 végéig tart. A 14 tagintézménnyel működő hálózat célja a tudományos eredmények publikálásán túl a térség és az Európai Únió döntéshozói számára szakértői anyagok és útmutatók összeállítása.
Bejegyzések
