Vallási ünneptumultus

Az idei napéjegyenlőséghez kapcsolódóan számos ismert vagy kevésbé ismert vallási ünnepet ülnek szerte a világon és részben Magyarországon is.

Március 20-án a keresztény Nagycsütörtök mellett az iszlám Mohamed próféta születésnapját ünnepli. Az iszlám naptár szerint ez Rabi’-al-aluval nónap 12. napja, bár az iszlám irányzatok között egészen más évfordulók is szerepelnek, sőt a siíták egyenesen ellene vannak az ünnep fényességének és inkább a bőjttel való ünneplést helyezik előtérbe. Ekkor a hívek himnuszokat énekelnek, melyek a Próféta kiválóságát dicsőítik. Erre a napra esik a wicca és más neopogány csoportok termékenységünnepe, a Mabon. Ezt Magyarországon a Pilisbe szervezett nagy neopogány találkozó keretében ünneplik az idén.

Mohamed próféta, a Mohamed látomása c. műből (1436)

21-én a kereszténység Nagypénteket gyászol, a húsvéti ünnepek második napján, Krisztus kereszthalálát, közben a zsidók éppen legvidámabb ünnepüket kezdték el, hiszen a purim is idén március 21-22-re esett. A buddhizmus pedig a magha puja-t. Ez a nap elsősorban a Thaiföld-i teravada buddhizmus ünnepe, amelyen arra emlékeznek, hogy egy tavaszi napon 1250 tanítvány sereglett össze egyszerre, hogy Buddha tanítását meghallgassák. Ő ekkor tartotta meg nevezetes Patimokkha beszédeit, amelyek elsősorban a férfi és női szerzeteseknek szóltak. Ezért a hívek ezen a napon a szerzeteseknek adakoznak, meghálálván szolgálatukat és a tanítást, amit rajtuk keresztül érhetnek el. A perzsa eredetű zoroasztrizmus a mai Iránban a nouruzt és az újabb keletű, iszlám gyökerű Baha’i vallás a hasonló tartalmú nav rouzt ünnepli. Mindkettő az óiráni újév ünnepe és a tavaszünnep. Ezalkalommal a hívek gyümölcsből készült italokat isznak és hétfajta olyan ételt készítenek el, melyek neve mind „sz”-szel kezdődik.

Thaiföldi buddhista szerzetesek

Szombaton a kereszténységben Nagyszombat van, amely Krisztus pokolraszállásának szent napja. Ugyanezen a napon ünneplik a szikek a Hola Mohalla-t és a hinduk a holi-t. Az ünnepet a 10. guru Gobind Singh vezette be 1757-ben, hogy a szikh hívőket hadgyakorlatra hívja össze, amely a közösségi összertartást és a hitvédelemre való felkészülést szolgálta.

Végül vasárnap van a Húsvét első napja, amelyen a keresztények Krisztus feltámadását ünneplik – valójában már szombaton este, az esthajnal csillag feljövetelekor, amely zsidó hagyomány szerint a következő nap kezdete.

Orosz ikon (Novgorod 1580-90)

A nagy vallási hagyományokban gyakran találkozni olyan ünnepekkel, amelyek sajátos csillagászati együttállásokhoz, természeti jelenségekhez kötődnek. Ezek a különleges napok előhívták a kultúrtörténet mítoszteremtő kreativitását, amely a világ különböző kulturális régióinak megfelelő formába öntötte a megfejthetetlen titkokat és az emberiség egyetemes vágyát a jóra, a szépre, magára az életre.