Bár a politikusok helyben és világszerte óvnak attól, hogy Koszovó függetlenedése precedenst teremtsen, még inkább biztosítékokat keresnek arra, hogy a 90-es évek vérontása ne ismétlődhessék meg újra.
Az előző bejegyzésben említett Artemije koszovói szerb orthodox püspök azonban Koszovó fegyveres visszaszerzésére szólította fel Szerbiát. A püspök - aki a legmagasabb rangú egyházi személy a szerb orthodoxiában - a Miloševič-rendszer ellenzője volt, és annak idején elítélte a szerbek albánok között elkövetett erőszakos cselekményeit. Ugyanakkor fellépett Szerbia Koszovóval szembeni szuverenitása érdekében, és folyamatosan kifogásolta, hogy a KFOR csapatai nem képesek megóvni a koszovói szerbeket az albán erőszaktól.
A püspök február 17-én, vasárnap arra szólított fel, hogy orosz csapatok erősítsék meg Szerbiát, lássák el megfelelő fegyverekkel és támogassák Koszovó visszafoglalásában. "Koszovó mindig szerb volt és az is marad" - jelentette ki a 73 éves püspök a „Glas Javnosti“ című szerb lapnak. Mindeközben szerb obsitosok a függetlenség kikiáltásának napján megpróbáltak tüntetőleg bevonulni Koszovóba, de a határőrizet ezt megakadályozta.
A püspök javaslatának hátterében az is szerepet játszik, hogy a szerb nemzeti identitás szimbólumai között jelentős helyet foglalnak el az orthodox templomok és kolostorok. Ezek évszázadok óta védett helyszínei voltak az istentisztelet mellett a nemzeti (bizonyos korszakokban nacionalista) politikának és érzelmeknek. Ezt tudván és aktuálisan érzékelvén az albán tüntetők a szerb többségű területeken a templomok és kolostorok bezárását, kiürítését is követelik, mert azokban ellenzéki tűzfészkeket és veszélyforrást látnak.